Bizalmas beszélgetések…Miss Fitz

Bizalmas beszélgetések…Miss Fitz

   Egy újabb tehetséges művész Berlinből, Miss Fitz, eredeti nevén Maayan Nidam, aki az elmúlt néhány évben azzal volt elfoglalva, hogy utat törjön magának a minimál techno tudatosságába, egy sor jól eltalált felvétellel, melyeket olyan kiadók adtak ki, mint a Raum és a Freak’n’Chic.

Az izraeli hölgy hangzása szilárd alapokon és elnagyolt részeken nyugszik – más szóval, keményen nyomja – melynek eredményeképp underground művészként virágzó hírnévre tett szert. Ennek ékes bizonyítéka, hogy munkáit olyan hírességek remixelték mint Villalobos a Menternal-ban és Sascha Dive a Colici-ben, mely által sikeressé vált a táncparketteken és letöltő oldalakon egyaránt.

Miss Fitz előszeretettel fűszerezi műveinek beat-áradatát vokál-betétekkel, mely Macido Yayo Sleepless Night remixében jól érzékelhető, csakúgy, mint saját Drifting On című számában. Ez utóbbi Nina Simon feldolgozás, mely megoszthatja némiképp a közvéleményt, de az kétségtelen, hogy táncparkettre született és house elemeket is hordoz magában, mely az idén nagyon divatos volt. A különc computer minimal leegyszerűsítésével, egy kis ének hozzáadásával máris egy sokkal ritmusosabb zenét kapunk.
Most itt az ideje egy kis bizalmaskodásnak…..

Miss-Fitz

Mit nevezel otthonodnak?

5 éve Berlin az otthonom, és mindig mikor más városokból visszaérkezem, boldog vagyok, hogy újra láthatom az ismerős utcákat.

Boldog gyermekkorod volt?

Nem igazán. Meglehetősen nyitott gyerek voltam, mégsem tudtam igazán beilleszkedni, mindig éreztem valami kényelmetlenséget, még a közeli barátaimmal is.

Milyen szerepet játszott a gyermekkorod abban, hogy művésszé válj?

A művészet mindig jelen volt, az iskolámban és a városban. Felnőttkoromig játszottam hangszeren, és a zene mindig is integrált része volt a szülői háznak, de mivel soha nem kaptam semmilyen személyes támogatás, nem tekintettem magam művésznek, egészen a közelmúltig.

Jó tanuló voltál?

Nem igazán. Ha időnként ki is tűntem, biztos hogy rosszkor. Ellenben mindig jó jegyeim voltak, úgyhogy nem volt problémám a tanáraimmal.

Ki vagy mi volt a legnagyobb inspiráció életedben?

Az élet maga. Mindig megpróbáltam valami új kapcsolatot felfedezni az emberekben, gondolatokban, szükségletekben stb.

Szeretnél gyerekeket?

Nem. Úgy érzem, a nyugati civilizációban az emberek minden egyes nappal veszítenek szabadságukból, az újabb és újabb szabályoknak, korlátoknak köszönhetően, és én nem akarok gyermeket szülni egy ilyen világra.

Ki az ideálod és miért?

Nem tudom, hogy van-e egyáltalán. Talán Bill Hicks vagy a Dalai Láma.

Hiszel Istenben vagy a sorsban?

Én a szerelemben hiszek.

Szerinted van olyan művész vagy felvétel, ami nem jó mégis híres lett?

Carl Craig, Theo Parrish Falling Up című számából készült remixétől mindig feláll a hátamon a szőr és kényelmetlenül érzem magam, de nem tudom hogy ez rossz dolog-e, lehet ez volt a célja.

podcast_Maayan_Nidam_r1_c1

Van olyan dolog, amit utálsz a tánczenei kultúrában?

Gyűlölöm a gyűlölködőket.

Az utolsó club ahova inkább partyzni mentél, mint játszani?

A Berlin folyóján lévő a Club der visionaere.

Mi a legfurcsább dolog, amit tettél azért, hogy munkát szerezz?

Bárról bárra jártam és kérdezgettem, hogy szükségük van-e dj-re.

Ha ember feletti képességgel rendelkeznél, mi lenne az?

Szeretnék tudni MINDENT! Vagy pedig repülni szeretnék.

Mit szeretnél képviselni?

Egy másfajta partyzást szeretnék képviselni, különböző zenei stílusokkal és családias légkörrel, mint a Deeper Still éjszakák Berlinben, Barbara Preisingerrel és Dan Bellel. Több vidámságra van szükségünk!