Hogyan lett az elektronikus zene „tesó” központú

Tagadhatatlan, hogy az EDM trónra kerülésének fél évtizede óta teljes mértékben átalakult az elektronikus zenei kultúra és minden, ami ehhez a világhoz tartozik. A változás azonban korántsem állt le, folyamatosan zajlik, és egyelőre lehetetlen lenne megmondani, mi lesz ennek a vége. Minden országnak és minden nagyobb városnak meg lesz a maga története, amihez az is hozzátartozik, hogy az adott helyen milyen mértékben sikerült fenntartani az egyensúlyt az EDM és az underground elektronikus zenei szcéna között.

A SiriousXM rádió egyik műsorvezetője, Ben Harvey saját blogján hívta fel a figyelmet arra a jelenségre, hogy az európai buli kultúra központja hogyan tolódott át Amerikába, főleg New York városába és ez milyen változásokkal jár az elektronikus zenei világban.

A meleg bárok az ősei mindannak, amit manapság elektronikus tánczenének (EDM) hívunk. A történelemkönyvek szerint kezdetben Madonna is csak egy kalapos lány volt a nagy alma Danceteria nevű klubjában. Lady Gaga is a meleg közösségnek köszönheti első sikerét. Aztán amikor az EDM berobbant a köztudatba, szintén a meleg bárok voltak az elsők, amik támogatták a műfajt. Afrojack maga is beismerte nemrég, hogy kezdetben mindez csak a meleg és underground körök zenéje volt, csak most lett ennyire menő és elfogadott. Valójában ezek a nagyobb meleg szórakozóhelyek már meg is szűntek, évről évre hanyatlott a látogatók száma. Az ezredforduló után az elektronikus zene már nem volt többé szexualitáshoz kötve. Napjainkban az EDM nem is szól másról csak a tesóságról, a heteroszexuális férfiak közötti szoros barátságról, a nők és a melegek pedig teljesen perifériára kerültek. Hogyan változhatott meg egy évtized alatt minden ennyire radikálisan?” – veti fel a fontos kérdést írásában Harvey.

VpY8M8N

A félmeztelen férfiak tengerének látványa mindig együtt járt a műfajjal, de mostanra a legnagyobb fesztiválokon mást sem látni, mint kigyúrt csávók tucatjait, akik öklükkel pumpálnak a levegőbe. Ahelyett, hogy leszólítanák a mellettük álló csinos lányt, inkább egymás társaságát keresik. Korábban lányok ültek a nyakukban, most a haverjaik, ahogy a közösen imádott DJ fellépésére tombolnak.” – elemzi tovább a nyíltan homoszexuális újságíró a jelenséget.

Az egész ott kezd igazán érdekessé válni, mikor Harvey párhuzamot von a meleg tánczene és az EDM fesztiválok között, rámutatva, hogy ezek a modern elektronikus zenei kultúra előzményei. Az újabb generációk számára már semmiféle szexuális töltet nincs ezekben a zenékben.

A „tesósodás” folyamata rámutat, hogy mennyire megváltozott a szexualitáshoz való hozzáállás. A millennium óta felnőtt generációk 74 százaléka támogatja a melegházasságot, így imádni egy olyan műfajt és szubkultúrát, ami korábban teljesen a melegeké volt, manapság egyáltalán nem fura.”

Először a meleg közösség fogadta magába ezt a kultúrát, majd mikor a szexuális orientáció kérdése egyre kevésbé volt fontos, hanyatlani kezdett az ilyen bulik közönsége, ezt az űrt töltötte be az EDM mozgalom.

musicfestivallballs

A kilencvenes években és a kétezres évek első felében az elektronikus zene egyfajta díváskodásról szólt. A középpontban főként olyan női énekesek voltak, akik ripacsságukkal kivívták a tiszteletet, mint Madonna, Janet Jackson, vagy Cher. Nem is csoda, hogy az erős női karaktereket mindig tisztelő meleg közösség elsődleges célközönség lett. Azóta viszont a DJ és producer szerep lett menő és divatos, akik általában kőkemény, laza férfiak. A több tízezres tömeg számára a fellépő csak egy apró pont a színpadon, de egy hatalmas keverőpult mögött áll, ami egy modern pulpitusnak felel meg a szemükben. A Dance egy nemzetközi sikerszörnyeteg lett, de közben teljesen kiszorultak azok a dívák és a meleg közösség, akik elindították az egészet.

Ennek pedig nem más az oka Harvey szerint, mint a közösségi médiában való állandó szereplés. A DJ-k nem csak zenészek többé, hanem valóságos szupersztárok, akik milliókat keresnek, és nem szégyellik ezt mutogatni. A fiatal férfiak együtt csodálják a hatalmas jachtokat és magánrepülőket, a drogbárók életszínvonalán nagyzoló sztárokat és már nem egyszerűen felnéznek rájuk, vagy szeretik a zenéjüket, hanem olyanok akarnak lenni, mint ők. A nők és a melegek pedig sokkal inkább a klasszikus rajongás megtestesítői, így kiszorultak a pályáról.

Az EDM kultúra aszexuálissá válása mindenképp egy elfogadóbb társadalmi változás eredménye, de vajon ez a tesók által dominált újfajta mozgalom lehet majd akkora hatással az elektronikus zenére, mint az a melegektől kiinduló house zene, ami az egészet elindította?

Harvey teljes cikkét a blogján olvashatjátok el.