Shootie aka Monkz visszatér: “most újra érzem a tüzet magamban”

Shootie aka Monkz hossz évekig száműzte magát az elektronikus zenei szcénából. A zenétől persze nem távolodott el, “civil” életében pont olyan minőséget képvisel hangmérnökként, mint tette azt producerként vagy lemezlovasként. Sokunk örömére most a Cinema Hall szezonzárásán visszatér. Interjú!

12998439_884684344987913_4815231506859314633_o

Rendkívül egyszerűen kezdjük.Hogy vagy Laci?

Köszönöm, minden jól halad az életemben, boldog vagyok. Újra a zene tölti ki az életem nagy részét. 8 évet hagytam ki, ez idő alatt szinte egyáltalán nem követtem a zenei ipart. A filmszakmában dolgozom rengeteg jó színésszel és rendezővel. Sok értékes dolgot tanultam ebben a szakmában ezektől az emberektől. Gyökeresen megváltoztatta az életemet ez a szakma, már ha csak azt nézzük, hogy nem éjjel dolgozom, hanem nappal. 🙂

Tizenévesen kezdted a pályafutásod. Az évek alatt meghatározó személyisége lettél a művészvilágnak. Mi volt a kiindulópont?

A zeneírás 13 évesen, a diszkózás 1998-ban Kecelen, ahol a Draft-os Ricsike volt a fénytechnikus. Ő hívott le, hogy nézzem meg, milyen jó bulik vannak ott. Ő volt az, aki a popzenéről áthangolt minket a klubzene világára. Előtte én és a Warez csak popzenéket készítettünk. Először amikor lementem Kecelre óriási hatással volt rám, első látásra szerelem volt! 🙂 A következő héttől pedig minden szombaton a bárban zenéltem Kecskés Robi barátommal, ő ismertette meg a bakelit varázsát, illetve a house és a trance stílust. Igen hamar ráhangolódtam a klubzenékre, Sasha, BT, Hybrid és Chicane zenéi voltak meghatározók nekem a zenei stílusom kialakulásában, mind zeneírásban, és DJ-ként is.

Zenei epicentrum volt Budapest?

Mindenképp! A Home és a Pacha meghatározó volt számomra. Mivel viszont rivalizálás volt a két klub között, választanom kellett, és mivel a Monkz akkor indult be (2001-ben), a Home-ot ott kellett hagynom. Nagyon jó szívvel gondolok végig azokra az időkre, amikor reggel 9-kor is teltház volt, és hosszú tapsokkal fejeződött be a buli a Dombok felett-el záróakkordként. A vidéki klubokban nem értették az előremutató zenéket annyira, ez alól csakis Kecel volt a kivétel. Ott zenélhettem együtt a legnagyobbakkal és lehettem igazán önmagam zenileg. Szerencsére többször játszhattam együtt a Sziget Fesztiválon, illetve Miamiban és Ibizán azokkal a DJ-kkel (Pete Tong, Paul Oakenfold, Bob Sinclair, Satoshi Tomiie, Sander Kleinenberg, Lee Burridge – hogy csak a kedvenceket említsem), akik pörgették a zenéimet.

Zeneileg volt egy bizonyos stílus, amelyet mindig is képviseltél. Nekem ez abszolút az “érzélemdúsabb” house volt. Mára ez változott?

Nem változott, inkább finomodott, kitisztultabb lett a zenei világom. Szeretem, ha egy olyan zenére táncolnak az emberek, ahol szép harmóniák vezetnek a csúcspontra, nem pedig egy lélektelen dob-bassszus zenére, ahol csak effektek színesítik a trekket. Én ha zenét írok, sok sávon dolgozom, több hangszínnel játszadozom a szólamoknál. Talán ezért nem tudok például minimált vagy tekkhauzt csinálni 🙂

WhatsApp-Image-20160510

Tenni rá, ki mit gondol, Shootie muzsikáit valahogy fel lehet ismerni. Nem kopott meg még a szeretet ugye?

Én is így érzem, hogy van egy jellegzetes hangzásom, amiről felismerhetők a zenéim annak, aki ismeri eddigi munkáimat.

A szeretet sosem kopik meg, az éltet engem mindig is. A zeneszerzés és annak előadása tökéletes út ahhoz, hogy általa szeretetet adhassak a hallgatóknak. Gyógyító ereje tud lenni, és el tud repíteni egy csodás világba.

Melyik zenédre vagy a legbüszkébb, és melyik működött a legjobban a parketten?

Egyértelmű azt hiszem, hogy a Dombok felett működött legjobban, de nem csak a parketten, hanem bárhol máshol a világon, ahol csak megszólalt. Korszakalkotó volt, és a mai napig működik bárhol, immáron 18 éve (talán ezt kevesen tudják, de 1998-ban íródott, és csak 2001-ben jelent meg a Warner-nál). Ez egy egyszeri és megismételhetetlen produkció volt.

Nem tudok olyat kiemelni, amire a legbüszkébb lennék, mert mindegyik zenémre más miatt vagyok büszke. Például az Enya remixemet 2-3 óra alatt csináltam meg, és ez lett az egyik legsikeresebb, és van olyan dalom, amit 1 hónapig csűrtem-csavartam, mégsem lett belőle siker, mégis nagyon büszke vagyok rá.

Éreztél bármikor is törést pályafutásodban?

2006-ban éreztem úgy először, hogy nincs már motiváció, kiégtem, és új dolgokat kell csinálnom. Teljesen hátat fordítottam a zenének. Annyi lélektelen zene készült akkoriban, hogy nem volt keresnivalóm abban a világban. Változtattam, de nem mentem messzire. 2008-ban bekerültem a magyar szinkrongyártás műtermeibe, ahol is hangmérnökként dolgozom napjainkban is az alábbi tévétársaságoknak: HBO, Viasat, Cartoon Network, Nickelodeon, Disney, Rtl Klub. Főleg sorozatoknak készítek szinkronokat, nem csak magyar, hanem több idegen nyelven is.

Napjainkra jutottam el oda, hogy most ennek kell hátat fordítanom, és azt kell csinálnom, amiben kiélhetem igazán kreatív énemet, mert az effajta stúdiózásban nincs már kihívás számomra – így újra a zeneírás lett az életem és a szinkron marad hobbinak.

Mi lesz a Monkz-al és egyáltalán mi lett a Monkz-al?

A Monkz volt, van és lesz. 🙂 2001-ben kezdtünk a Gülü-vel ketten alkotni, miután kiszálltam a Draft-ból, és szinte azonnal csatlakozott Supacurtis, aki akkoriban a Pacha Budapestet vezette. Ez lett a rezidenciánk is egyben ezáltal. Sok külföldi sikeres fellépés és lemezkiadás után 2004-ben már csak a ketten folytattuk tovább, mert Gülü elhagyott minket és az országot is. Igazából mindig is mi ketten a Balázzsal határoztuk meg a Monkz zenei világát, sőt, fellépni is együtt jártunk az országban és világban is. Zsolt inkább a menedzsment részét csinálta, nagyon jól tárgyalt a klubokkal és a kiadókkal. A sikerünkben neki is nagy része volt, de akkoriban neki más céljai voltak, mint a zeneszerzés és a fellépések. Napjainkban dolgozunk az új zenéinken, lassan be is mutatjuk a közönségnek is ezeket. Nem akarom elaprózni, majd ha kész egy albumnyi muzsika, akkor prezentáljuk majd.

WhatsApp-Image-20160510 (2)

Min munkálkodsz jelenleg?

Rengeteg ötlet van, több stílusban is alkotok. Van sok saját zene, ami a fiókban pihent eddig, amiket az elmúlt években raktam össze, és írtam pár újat is. Készülnek az új Monkz zenék, és a régieket is felújítom, amikkel nagy sikereket értünk el (Timbaland és Nu Bluez). Kühl-el újra csináljuk a közös projectet, a Highrollerz-t, és Andro-val is beindítottunk egy új projektet.

Szívesen dolgozom bárkivel, nyitott vagyok mindenkire és mindenre, aki vagy ami inspirál valami új létrehozásában.

Vannak komoly motivációk még zenei pályafutásodat tekintve?

Azt hiszem, elértem már mindent 2005-ig, amit lehetett, zenélhettem mindenkivel, akivel csak lehetett akkoriban. Most újra érzem a tüzet magamban, eléggé motivált vagyok abban, hogy vissza kell térnem és jó zenékkel ostromolni a közönséget. A motiváció főleg a nemzetközi piac, és inkább a zeneírás, mint a DJ-zés. Ha pedig DJ fellépések akkor, csakis live, mégpedig csakis saját zenékkel és remixekkel a szettekben.

Top 10 Track 2000 – napjainkig?

Planet Funk – Who said
Kosheen – Hungry (Satoshi Tomiie rmx)
Sasha – Wavey gravy
BT – Mercury and solace
Jody Wisternoff – Starstrings
Bluefish Feat Anita Kelsey – Been Too Long
Matthew Decay – Move yo
Sydenham And Ferrer – Sandcastles
Andain – Beautiful Things
Chicane – Saltwater

Azért lehet izgalom ennyi év után. Találkozunk május 21-én! Köszönjük az interjút!

Sikeresen fogom venni az akadályt remélhetőleg, az izgalom pedig mindig is volt, van és lesz is. Remélem sokan eljöttök!

Legendary Moments: #ottHOME & Cinema Hall Season Closing