Richie Hawtin Interjú

Több mint 5 év után, az október 16-i T-Mobile Bónusz Fesztiválon lép fel újra Budapesten a techno élő legendája, Richie Hawtin. A kanadai művészt Angliában sikerült pár percre telefonvégre kapnunk.

– Nem volt egyszerű Téged utolérni. Merre jársz most, mivel telnek a napjaid?

Richie: Így van! Most éppen egy nem mindennapi helyen, a dél angliai Wight Szigeten vagyok, ide hívtak ma estére fellépni. Nem volt egyszerű idejutni, de nagyon kedvelem az ilyen érdekes helyeket. Szeptemberben szerencsére jutott időm egy kis pihenésre a rendkívül feszített időbeosztású nyári szezon után.. Ami most igazán fontos számomra és leginkább lefoglal, az az ‘Arkives’ projekt Plastikman-nel. Pont ezekben a napokban lesz a hivatalos megjelenés.

– Már meg is előztél, az ‘Arkives’ lett volna a következő kérdésem. Beszélnél egy kicsit a lemez hátteréről?

Richie: 12 cd lemez, dvd, retrospektív könyv képezi a megjelenést. Nem túlzok, ha azt mondom: ez az eddigi legnagyobb vállalkozásom. Ugyanakkor viszont nem egy tömegterméket szerettem volna csinálni, ezért is döntöttem úgy, hogy a kiadványt csak direkt megrendelés útján lehet majd beszerezni. Nem vagyok híve annak, hogy egyszerűen megcsinálni valamit, aztán csak szétszórni az áruházaknak. Ezt egy komoly anyagnak szánom. Azt akartam, hogy csak azokhoz jusson el, akik valóban kíváncsiak rá, és egyetlen példány se porosodjon lemezboltokban. Tudod, nem hiszem, hogy a Földnek szüksége van több felesleges dologra, van már épp elég így is. Ezért döntöttem úgy, hogy valamiféle baráti környezetet biztosítok az egésznek. Amit tudni kell, hogy minden egyes példányt személyre szabottan gyártunk le, a lemezborító első oldalán rajt lesz a megrendelő neve. Ez egy különleges, gyűjtőknek szánt anyag, ezért is törekedtem arra, hogy aki megvásárolja, tényleg azt érezze, hogy valami igazán egyedi dolgot tart a kezében.

Sensation_Richie-Hawtin_1

– Plastikman újra életre kelt, és itt-ott lehetett már olvasni, hogy a Decks, Efx, 909 projektnek is lehet, hogy lesz folytatása. Meg tudod erősíteni ezeket a híreket?

Richie: Határozottan igen! Tavaly, a hosszú USA turné alatt kezdtem el gondolkozni a folytatáson és tesztelést is elkezdtem a különböző új technológiákkal, amiket majd fel fogok használni a következő DE9 projektnél. Volt rá időm, hogy nyugodtan ötleteljek, hiszen busszal tettük meg az utat a turnéhelyszínek között. A M_nus csapatával is elkezdtük már az egyeztetéseket, de most még egy darabig el leszek foglalva Plastikmannel, úgyhogy pillanatnyilag semmi konkrét időpontot nem tudok mondani azzal kapcsolatban, hogy mikor lesz a DE9 folytatásából kézzelfogható realitás. Elméletben már minden összeállt, már csak idő kell, hogy elkészítsem. Talán valamikor 2011 végére össze tudom hozni.

– Mindig is pártfogója voltál a fiatal, vagy kezdő művészeknek A M_nus-on is sok új arc adhatott már ki lemezt és a twitteren posztolt tracklistjeiden is rengeteg ismeretlen, vagy alig ismert producer zenéit találhatjuk. Milyen tényezőknek kell megfelelniük egy hozzád küldött demo anyagnak ahhoz, hogy felkeltse a figyelmed és lejátszd egy partin, vagy kiadjad?

Richie: Igazán nehéz pontosan meghatározni az irányvonalat. Az egyik feladatom, hogy zenéket hallgatok és az igazság az, hogy irdatlan mennyiségű anyag érkezik hozzám mindenféle formátumban, melyeknek nagy része vagy szemét, vagy olyan, hogy ugyan jól össze van rakva, de már legalább száz hasonló trackem van. Az egyik legfontosabb dolog, hogy egy művésznek legyen saját identitása, és egy fiatal művésznek ezt sokszor nehézségekbe ütközik kialakítania. Legyen meg az eredetiség a hangzásban és ne csak a jelenben, a jövőben is állja meg a helyét. Az egésznek a feeling a kulcsa, hiszen zenéről van szó, márpedig a jó zenének reakciókat kell kiváltania az emberekből. Aztán, mielőtt bármi is kijön a M_nus-on, vagy bárkivel további munkába kezdenék, általában kell lennie valamiféle személyes kontaktusnak is, legyen az egy találkozás egy klubban, látogatás egymás stúdiójában, vagy egy közös ebéd. Meg kell ismernünk egymást, tudnom kell az adott művészről, hogy ki is ő valójában, hogyan dolgozik, és miért csinálja ezt az egészet. Nem csak arról szól az egész, hogy cool trackeket csináljunk a kluboknak, hanem hogy hová akarsz eljutni, mit is akarsz mondani a zenéddel. Nem akarok újabb személyeket a kiadómhoz, akik egyszerűen csak csinálnak egy jó tracket, hanem olyanokat, akiknek van művészi víziójuk, egyedi gondolataik, és hosszútávon gondolkoznak.

– Csak demokat játszol, vagy fordítasz időt zenék keresésére akár online, akár offline lemezboltokban?

Richie: Fizikai értelemben már nem igazán látogatok lemezboltokba. A Beatportot mindig átnézem, kapom a demokat és promokat, megpróbálok minél több újdonságot meghallgatni. Persze nincs időm minden 5-6 perces tracket végighallgatni, belenézek 10-15-20 másodpercre és annyiból már meg tudom állapítani, hogy helye van-e a playlistemben. Mint, ahogy az előbb mondtam, a feeling a lényeg, ha van egy trackben valami, ami megragad, akkor már be is teszem a játszandó zenék közé, és ha fellépésen úgy érzem, hogy egy zene passzol az adott pillanathoz vagy helyzethez, akkor le is játszom.

– A minimal techno, vagy hívjuk bárhogyan, korábban elképzelhetetlen népszerűségre tett szert az elmúlt években. Egyre több zenére mondják, hogy minimal hangzású, miközben azért igen messze van a legtöbb ilyen track a klasszikus minimal technotól. Mi a véleményed erről a tendenciáról?

Richie: Hasonlóakat gondolok én is erről. Egy divatos címke lett, de ezen minden elektronikus hangzás túlesett. Olyan zenék is tele vannak minimal elemekkel, amikre egyébként azt mondják, hogy ez house, ez techno, ez meg dubstep, és a többi… Ez egy természetes folyamat, az egész techno house mozgalom is rétegzenének indult a ’80-as években, és nézd meg hol tart most. Személy szerint már a kezdeteknél sem voltam oda azokért a zenékért, amelyek túl sok összetevőből állnak és sok változtatás van bennük. Az egyszerű, de aprólékosan kidolgozott hangokat szeretem.

2009_09_23_EmreGuven_Monegros_Spain2

– A 2000-es években a digitális forradalomnak köszönhetően nagyot fordult a világ a dj és producer világban, miközben a művészek panaszkodnak a kalózkodás és az alacsony lemezeladások miatt. Ám pont a dj-k voltak azok, akik megmutatták a világnak, hogyan kell először final scratch-ről, majd abletonról, végül pedig egyszerű laptopról digitális formátumú zenét játszani. Onnantól kezdve pedig törvényszerű volt, hogy minden dj és zenehallgató is követni fogja a trendet, hiszen azt látták, hogy a legnagyobb dj-k már nem vesznek lemezeket. Mi erről a véleményed?

Richie: Erről órákat el lehetne vitatkozni pro és kontra. Tudod, én nem vagyok esküdt ellensége az mp3-nak és az ingyenes letöltéseknek. Annak idején mikor fiatal voltam, mi se vettünk meg minden zenét, ami megtetszett, nem is volt rá pénzünk. Egymásnak másolgattuk a kazettákat. aztán ha valamelyik zenekar jobban megtetszett, utána már megvettem eredetiben is. Ez lenne most is az egészséges. Az internet adta lehetőségek segítségével ma bármelyik művész zenéjét megismerheti az egész világ a letöltő programok, vagy ftp-k segítségével. Ez valamilyen szinten jó, hiszen korábban eleve sokkal kevesebb zenét tudtak kiadni bakeliten, másrészt sokkal lassabban kerültek be a körforgásba a művészek, mert lassan terjedt a zenéjük. Ma pedig ha valaki jó zenét csinál, akkor az pillanatok alatt el tud terjedni az interneten. A baj ott kezdődik, hogy egyre kevesebben vannak olyanok, akik emellett áldoznak is néha a kedvenc művészeik lemezeire. Mi is tudjuk, hogy képtelenség lenne megvenni mindent, de ha valakinek ott áll a merevlemezén X vagy Y művésztől több gigányi torrentről, vagy akárhonnan letöltött zene, akkor szerintem illene egy picit támogatnia is azzal, hogy megveszi egy-két lemezét. Ehelyett sokan irdatlan mennyiségű illegális letöltésből származó zenét tárolnak száz és száz gigabájtszámra otthon, majd ezeket egy az egyben átmásolják az ismerőseiknek. Ezt viszont már óriási problémának látom. Minimálisan sem tisztelik a zenét, nem is lehet ennyi zenét meghallgatni, csak ész nélkül töltik le és így tényleg csak egy fájl lesz a zenéből, ami elfoglal valamennyi helyet a merevlemezen, aztán bármikor kitörölhető, eldobható.

– Talán a legnagyobb úttörőnek számítasz az új dj és producer technológiák használatában és népszerűsítésében. Mi mozgat téged abban, hogy folyamatosan új dolgokkal kísérletezz?

Richie: Szerettem bakelitről játszani, de engem mindig is túl szűk korlátok közé szorított. Többet akartam annál, hogy egyik lemezt a másik után pakolgassam a lemezjátszóra. Ez néha nagyon jó dolog és megvolt a varázsa a ’80-as, ’90-es években, de lassan 2011-et írunk, most már többre van szükség. Amennyire csak lehet, mindig kerestem az új kihívásokat, és az új technológiák sokkal több lehetőséget kínálnak nekem, mint a vinyl valaha.

– Tervek a jövőre nézve?

Richie: A dj fellépések mellett, az ’Arkives’-szel kapcsolatos teendők és a Plastikman turné fogja kitölteni az év hátralevő részét, próbáljuk az élő show látványelemeit még tovább fejleszteni. A DE9-ről már beszéltünk, aztán úgy néz ki, hogy a régi FUSE projektemet is újraindítom valamilyen formában. Van több dolog is, de ezekről egyelőre még nem beszélhetek nyilvánosan.

– Köszönjük, hogy rendelkezésünkre álltál!

Richie: Én köszönöm a lehetőséget, hamarosan találkozunk!