Mannel visszatér: “komoly motivációt jelent a progressive house reneszánsza”

Hosszú évekig a hazai és nemzetközi house szcéna egyik ékköve, meghatározó művésze volt Mannel, akit mi rajongók, barátok egyszerűen csak “Manónak” hívtunk. Hányszor hallottuk már: nem baj, eddig nem volt nagy szám, de most jön a Manó! És jött is, ezúttal csak pár szó erejéig. Május 21-én azonban ennél is többet fogunk érezni a Mannel-es hangzásvilágból.

mannel1

Kezdhetnénk akár a régi időkkel is, de felesleges, előbújik az. Hogy vagy Manó?

Szia, sziasztok, köszönöm szépen, nagyon jól elvagyok. Most a háttérbevonulós korszakomat élem, élvezem az apaságot ezerrel életem három nőszemélyével. Időnként kiszakadva a csipogásból át a prüntyögésbe.

Igen inspiráló lehetett sokak számára a munkásságod. Mikor is kezdődött a máig tartó szerelem?

Igazán csodálatos, ha ez megtörtént akár egyszer is! Nagyon korán, már gyermekkoromban elkapott az érzés. A 80-as évek végén indult egy kis Yamaha szintivel, aztán Commodore 64-en – már a nevére sem emlékszem progival lehett loopokat összerakni és azokat egy időben elindítgatni. Aztán PC-n a Fastracker, utána Fruity Loops, Acid, Cubase, Nuendo, és most már nagyon régóta, kb. 8-10 éve az Ableton Live különböző verzióin keresztül jelenleg egy kisebb stúdióban próbálom feltalálni és felfedezni az újabb hangokat, hangzásokat, és megfejteni az audio kódolás rejtélyeit.

Nem volt túl sok fellépésed a Home-ban, azonban ahogyan mi is, te is részt vettél ezeken a happeningeken. Tényleg más volt a klub, a szellem, az emberek? Vagy egyszerűen akkor ott ez kellett Budapestnek?

Kb. 10 év alatt nagyon sokat fejlődött az informatika, az információ áramlása, ezáltal a szocializálódás is egyre jobban tolódik át a virtuális térbe. Ezért nem is annyira vonnék párhuzamot a 10 évvel ezelőtti és a jelenlegi dolgok között, mivel teljesen más behatások, lehetőségek adódnak az egyéneknek és egységeknek, mint 10 éve. Azért ami nagyon fontos, hogy manapság már egyre több embernek elég a virtuális térbeli kapcsolatteremtés, így úgy gondolom, hogy a szervezőknek talán egy kicsit nehezebb dolguk van, mint régen.

Zenei epicentrum volt Budapest?

Akkoriban azt tapasztaltam, hogy mindenképpen. Nagyon sok külföldi fellépő emlékezett vissza kellemesen az itt eltöltött időre, valahogy összeálltak a dolgok. De biztos vagyok benne, hogy mostanában is nagyon hasonlóan vélekednek eme közép-európai nagyvárosról.

Zeneileg volt egy bizonyos hangzás, amelyet mindig is képviseltél. Nekem ez abszolút az érzelemdúsabb house volt. Mára ez változott?

Volt egy időszak, amin természetesen én is átestem és megváltásként éltem meg az elektro behatások után a techno nászát a house zenével. Nagyon nem éreztem magaménak az agygyalulós érces hangzást. Valahogy az elektrohouse hajnalán elvesztettem önmagam egy kicsit. Aztán szép fokozatosan kanyarodtam vissza a house, techno irányából a dallamosabb vizekre, ami már a “fejhallgatós” időszakban bontakozott ki.

Éreztél bármikor is törést pályafutásodban?

A pályafutásom folyamatos törésekben és hullámvölgyekben volt, nem igazán érzem ezt folyamatosan ívelő vagy sikeresnek, inkább szerelemnek, ami valamilyen alkotói tevékenységben időnként fellángol, és talán egyszer megtalálja az igazit. Ha bármilyen behatás ér, és elkap egy bizonyos intuíció, máris folytatódik a mozi és pörög a film tovább. Mostanában nagyon nagy ellenségem az idő és nagy hibám, hogy nagyon sok minden érdekel, így nagyon sok mindenbe belefogok, és végül nem marad időm semmire.

Min munkálkodsz jelenleg? Vannak komoly motivációk még zenei pályafutásodat tekintve?

Nagyon komoly motivációt jelent a progressive house reneszánsza és újjáéledése, amit az elmúlt években erősödő megjelenések és az újabbnál újabb kiadók egyre jelentősebben generálnak. Nagyon örülök, hogy jönnek vissza az ilyen hatások, újra megtaláltam ebben önmagam, amely talán már május 21-én kidomborodik. Várok minden régi és új arcot egyaránt a Cinema Hall-ban!

Mannel máris előrukkolt egy kedvcsináló szelekcióval:

Legendary Moments: #ottHOME & Cinema Hall Season Closing