Danielle Moore Interjú

Danielle Moore, a Crazy P csodálatos énekesnője mesélt nekünk arról, hogy hogyan lett belőle énekesnő, a zenekar történetéről, a Garden Festivalról, és a Crazy P Soundsystem élő showjáról, ami április 30-án Budapestre érkezik.

Nem ugorhatjuk át az elkerülhetetlen kérdést: mik voltak az első zenei élményeid?

Számomra az inspiráció igazából az édesanyám volt, mert ő nagyon rajta volt a soul és diszkó zenén, énekelt és néha elvitt magával koncertekre. Az első amire elmentem vele az a Chic volt 1980-ban, úgyhogy még elég fiatal voltam, 10 éves, és nagyon jól emlékszem rá. Emlékszem hogy felhívtak valakit a színpadra, adtak neki egy rózsát, és táncoltak körülötte. Azt gondoltam, “wow, ez nagyon inspiráló”, és utána egyre többet táncoltam otthon is soul és diszkó zenékre. Az első klub élményem a Hacienda volt Manchesterben, ott nőttem fel. ‘88 nyara volt amikor a house zene elérte Angliát, nagyon euforikus volt, eszméletlen érzés, mert azelőtt még nem éltem át ilyesmit, hogy rengeteg ember táncol repetitív zenére. Nem volt igazán kemény zene, hanem olyan chicagoi stílusú jacking house. És nem csak a zenéről szólt az egész, hanem az emberekről akik oda jártak, ahogy ők kommunikáltak, ahogy mindenki ott volt a művészektől a közmunkásokig, mindenki összejött és egyszerűen eszméletlen jól éreztük magunkat. Ezután elkezdtem lemezeket gyűjteni, építettem a gyűjteményem és megvettem a lemezjátszóimat. Igazából Jimet és Christ is egy olyan házibulin ismertem meg ahol DJ-ztem, amolyan afterpartin…

Ismerem azokat a partikat…

Igen, azok nagyon jó partik. (nevetés) Azt hiszem úgy volt, hogy egyszer csak énekelni kezdtem, viccből, semmi cool dolgot hanem Shirley Basseyt, és ők meg úgy gondolták, hogy van önbizalmam, úgyhogy megkérdezték, eljönnék-e egy meghallgatásra.

Crazy P 1aaaaaAz éneklést korán kezdted, gyerekként? Kaptál hagyományos zenei nevelést?

Nem, egyáltalán nem. Az első igazi fiúm amikor 18 éves voltam zenélt egy zenekarban, és megkérdezte hogy nem jövök-e le énekelni, mert hallott énekelni a zuhany alatt. Emlékszem, nagyon ideges voltam, és innom kellett egy brandyt hogy megnyugtassam magam. Végül együtt zenéltünk a stúdióban, de soha nem léptünk fel. Nem gondoltam magamra énekesként, nem volt részem szakmai képzésben, és soha nem gondoltam volna, hogy ebből foglalkozás lehet. Nagy szerencsém volt, hogy talákoztunk Jimmel és Chrisszel, ők voltak azok, akik bátorítottak, hogy folytassam az éneklést.

Ekkoriban kezdték ők a Crazy P projektet, igaz?

Igen, akkor voltak 3 éve együtt, ők 96-97-ben találkoztak én pedig 99 végén ismertem meg őket. Szerették volna a produkciójukat élőben előadni, ami nehéz volt, mert csak ketten voltak, úgyhogy épp kerestek valakit, aki a zenekar frontembere lehetne.

És utánad csatlakozott a másik két tag?

Így van. A fiúk már ismerték Timet és Mattet az egyetemről, tudták hogy Matt dobos és Tim basszusgitáron játszik, de ők csak utánam csatlakoztak a zenekarhoz, 2000 környékén.

Mikor volt az a pillanat, amikor azt tudtad mondani a szüleidnek, hogy ezt fogod csinálni az életed hátralevő részében?

Én igazán szerencsés vagyok, mert a szüleim lazák az ilyen dolgokkal kapcsolatban, amíg látják hogy boldog vagyok addig teljesen nyitottak az irányba amit csinálok, és tudták hogy épp nem vagyok igazán elégedett azzal a munkával, amivel akkoriban foglalkoztam.

Mi volt az?

Az Adidasnak dolgoztam termékfejlesztési területen. Biztonságos, nagy céges munka volt, de őszintén szólva nem voltam valami jó benne, én szimplán csak barátkozni akartam mindenkivel, nem tudtam igazán jó üzletasszony lenni. Amikor rátaláltam a zenére, az számomra rányitotta az ajtót egy olyan boldogságra, amilyet előtte még soha nem találtam meg. Az elején küzdelmes és anyagilag nehéz volt, úgyhogy volt pár részmunkaidős állásom ami segített kijönni a pénzből, de anyukám és apukám látták, hogy nagyon élvezem amit csinálok. A mai napig elég sok koncertre eljönnek, mindig mondják hogy “szólj amikor legközelebb fent északon játszol és újra el tudunk jönni megnézni téged”. Partikon is rendszeresen előveszik a Crazy P albumokat, és nagyon büszkék arra amit elértünk. Persze voltak pillanatok amikor aggódtak, de a szülők szeretik ezt csinálni, szeretnek aggódni….

Persze, ez a dolguk.

Igen, a feladat része. De tényleg klasszak ezzel kapcsolatban. Az egyetlen gond a nagymamámmal volt, aki ragaszkodott hozzá, hogy támogassa a zenekart, és amikor még az előző nevünk volt, a Crazy Penis, kérdezte hogy “Danielle, mi a neve a zenekarnak, elmegyek és veszek pár lemezt”, én meg “nem Nagyi, majd én odaadom a zenéket, neked ingyen van” – “Nem, én tényleg meg akarom venni a lemezeket”, úgyhogy nagyon nem volt kellemes hallani azokat a szavakat a Nagyi szájából, ez volt az egyik ok amiért megváltoztattuk a nevetés. (nevetés)

Tehát a nagymama volt az oka.

Igen, ő volt az egyik ok.

Azt mondtad most jössz a stúdióból. Adsz nekünk egy kis bepillantást a kreatív folyamatokba? Mi történik ott bent?

Általában hétfőtől péntekig, ha nincs hétköznapi bulink, a stúdióban vagyunk. Van egy élő felvevőszoba, és van egy szoba ahol a lemezjátszók vannak, ahol gyakorolhatunk mixeket meg ilyesmi. Jelenleg az új albumot írjuk, tovább tart a szokásosnál, de ez rendben van, nincs bajom vele. Új hangzásokat próbálgatunk és új felvételi módokat, ma Jimmel egy dalon dolgoztunk a hétvégére, lesz egy fellépésünk Manchesterben és egy Barcelonában, úgyhogy próbálunk a soundsystem szettjébe pár új dalt vinni, nagyon jól hangzanak. Ma háttérvokálokat is rögzítettünk, Jim pedig dobfutamokon és más hangokon is munkálkodott.
Ez egy olyan rész amiben nem tudok neki segíteni, nagyon jó füle van hozzá. Szóval remélhetőleg lesz pár új számunk a soundsystemnek hétvégére, jó új dalokkal bővíteni de sok időt vesz igénybe. Tanulnom kell a dalszövegeket is ma este, és a táncot is gyakorolnom kell. (nevetés)

A buli amire jöttök 2 hét múlva a Garden Festival budapesti Get-Together partija. Ti ott voltatok a fesztiválon a kezdetektől, emlékszel még az első alkalmakra?

Szerintem a Garden Festival egy olyan fesztivál… Amikor először voltam, az azt hiszem a második évük volt, 2006-ban vagy 2007-ben, és azóta egy olyan hely, ahova minden évben visszatérünk, és soha nem válik unalmassá. Összehozza a legcsodálatosabb embereket és nem tudsz úgy hazamenni, hogy ne legyen hatalmas mosoly az arcodon. Horvátország egyébként is gyönyörű ország, nagyon varázslatos, és kapsz egy keveréket mindenből. Nem csak a zene – ami csodás, egy sor DJ és élő zenekar fellép – hanem a pompás helyek ahol fürödhetsz a tengerben, és a csodálatos emberek a világ minden tájáról. Nagyon nyugodt hangulata van, de hatalmas szórakozás is egyben, és vannak finom éttermek. Nemrég elköltözött Petrcane-ből Tisnoba és azt hiszem ugyanolyan jó ott is, úgy látom hogy a Garden Festival hangulata egészen egyedi, és úgy tűnik hogy nem lesz kevésbé egyedi az évek során, soha nem vált túl naggyá, mindig nagyon intim és egyszerűen egy meleg érzés van benned az egész iránt. A szervezők is a legjobb szándékkal állnak az egészhez, nem arra mennek, hogy nagy pénzt keressenek, és nem játszanak kommersz tánczenét, egyszerűen az egész nagyon szép.

Az első pár évben egészen kicsi volt még, igaz?

Igen, az első évben azt hiszem 5-600 ember volt, a másodikban talán ezer, és tök nyugis volt az egész, ki-be járkálhattál helyekre, napközben beach bar, koktélok, masszázs, aztán a szabatéri színpad, és persze a Barbarella, amelyik… Te voltál már az újban?

Persze, az utóbbi 3 évben ott voltunk.

Nehéz összehasonlítani a kettőt szerintem.

Igen, más hangulatuk van.

Te melyiket szereted jobban?

Én az új, nyitottat szeretem, a szabadtéri mindig kedvesebb számomra.

Olyan, mintha egy James Bond filmben vagy egy Moon Ray kazettán, a leghihetetlenebb… Nehéz elmondani, ha még nem jártál ott. (nevetés)

Voltál valaha Magyarországon?

Igen, voltunk egy fesztiválon (Balaton Sound), de turistaként nem. Jó lenne eltölteni némi időt ott, általában nincs túl sok időnk és jelenleg nagyon elfoglaltak vagyunk úgyhogy ritkán érünk rá hosszabban, de jó lenne, Jim mindig mondja hogy milyen szép.

Április 30-án vendégül látunk titeket. Mire számítson az, aki még soha nem látta a Crazy P Soundsystem felállást?

Arra számítson, hogy… jaj. Számítson egy nagyon-nagyon mókás, energikus, színes, diszkó-szellemű tánczenei szettre. Végig fogunk vinni titeket mindenen a diszkótól a houseig, az igazán soulful deep house zenéig, talán egy kis acid house, és aztán körben vissza a diszkóhoz. Úgyhogy vegyetek fel nagyon kényelmes cipőt és laza ruhákat vagy elasztikusat, amelyiket jobban szeretitek. (nevetés) Én természetesen énekelni fogok, van egy új nyakkendőm amin hangeffektek vannak, úgyhogy tudok kisérletezni a hangommal, Jim pedig a billentyűkön játszik, és mind a ketten DJ-zünk is, úgyhogy igazán össze-vissza fogjuk keverni a hangzásokat, és valószínűleg némi új cucc is lesz benne.

Engem meggyőztél.

Remélem is, bár nem erre ment ki! (nevetés) Ja igen, mindneképp lesz majd pár új tánclépésem, és el fogom várni a közönségtől, hogy csináljon velem pár fej fölé rúgást és pörgést.

Akkor mindenki nyújtson előtte?

Igen, ki kéne írni az ajtó fölé, hogy kérjük, nyújtsatok. (nevetés)

Úri Boogie w/ CRAZY P SOUNDSYSTEM live (UK)
2014. április 30. szerda, Urimuri

A vendégek között egy 2 fős bérletet sorsolunk ki a Garden Festivalra
https://www.facebook.com/events/690877024284771/